Ne aggódjatok!
2008.02.23. 15:21
Nem csak ilyen komor és néha kicsit túldramatizált és túlgondolkozott szövegeket fogok ontani magamból, csak ezek voltak már készen!! Pá L.G.
Nem segít az írás sem. Várom tőle a feloldozást, hogy ez majd leveszi a vállamról a terheket, de mindhiába. Saját magam kelepcéjébe kerültem és a kulcsot egy másik világban felejtettem. Patthelyzet ez, de én sodortam magam a végzetem felé. Most mégis menekülnék.…
Várok... Mi mást is tehetnék, mint várok. Mint a töredezett föld az eső után, úgy szomjazom a társaságot és csak akkor veszem észre, hogy teljesen magamra maradtam, amikor már késő bárkibe is kapaszkodni. Várok... L.G.
Szar nap
2008.02.23. 15:11
Vannak olyan percek, órák, amikor úgy érzed, hogy nem tudna rajtad semmi sem segíteni. Teleszívnád magad a gondtalansággal teli levegővel és egy óriási sóhajjal kipréselnél magadból mindent, ami bánt és mint egy selyemköpenyt, dobnád le magadról. Ilyenkor általában…
Az első emeleti ablak
2008.02.23. 15:09
Nagyon fiatal voltam... Akkoriban költözhettünk ide, a negyedik kerületbe és próbáltunk beilleszkedni ebbe az eleddig szokatlan környezetbe. Talán már pár éve itt is éltünk és felfigyeltünk egy őszes hajú nénikére, aki, amikor kiléptünk a lépcsőházból, légyen az kora…
A kezdet
2008.02.23. 15:03
A kezdet -ahogyan azt a nagyok is mondják- mindig nehéz. De én teszek erre, hisz ez csak egy netes napló,ha valakinek tetszeni fog, olvasni fogja, akinek meg nem, az magasról tesz majd arra,mikről filozofálgatok itt... A szövegeimet ne lopjátok!! Na nem mintha olyan jók lennének, de ha…