Szikla vagyok. Szikla, min meg- megpattan a szikra.
Kő vagyok. Kő, min moha vagy fű sose nő.
Kavics vagyok. Kavics, de nem kell, hogy rám kacsints.
Fenyő vagyok. Fenyő, mi oltalmaz, mint ernyő.
Rózsa vagyok. Rózsa, mi kivirágzik a szép szóra.
Fűszál vagyok. Fűszál, mi néha párnádként szolgál.
Lehetek én bármi. Bármi, nem kell rám várni.
Eltűnhetek perc alatt, elszállok, mint pirkadat,
S hiába is voltam bármi, próbáltam, de nem tudtam
Esőcseppként ajkaidra szállni.
L.G.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
