2009.09.11. 17:45

Visszajött... A félelmet végre felválthatja a remény. Nehéz hetek, hónapok előtt állunk, de remélem, hogy a kezdeti lendület továbbvisz még egy darabig minket és ha csak kis ideig is, de fonalaink összefonódnak. Remélem, hogy sokáig tartom még tűzben, mint az elején és Ő is hasonlóan fog rám hatni... Ennyi.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tapsihapsi.blog.hu/api/trackback/id/tr61375587

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Winnetou 2009.09.12. 21:03:49

Kevés. Sovány. Szikkadt. Aszott.
Vannak emberek, akik mindig adnak, mások meg mindig csak elvesznek..
Az is lehet, hogy túl sokat adsz. Nem bírja el. Nem kap levegőt. Ha a küszöbre teszed a szíved, akkor is rálép, ha nem akar.

tapsihapsi 2009.09.14. 23:14:08

Ki vagy, Winnetou?? Valahogy a tudtomra adhatnád...

Winnetou 2009.09.16. 11:01:55

Csak annyit még, hogy a nők egy része inkább az eszével, mint a szívével szeret. Nem a szenvedély irányítja, hanem a józan ész - ezért nem lehet elítélni, nem tehet róla.
Biztonságot keres, olyan férfit, akire támaszkodhat. (Talán mert ő maga gyenge?)És ez általában egzisztenciát jelent. Vagyis állást.Pénzt.Autót. Lakást. Mert neki attól férfi a férfi, hogy már bizonyított. Nem együtt akar építeni vele. Nem kockáztat, biztosra megy. Szenvedély nem mozgatja-lehet, hogy érzi, de elnyomja, mert nem érdeke, hogy átengedje magát neki. Ez nem jellemhiba, ez adottság. És főleg nem a te hibád!

Ha ez sem akkor pedig VAK ÉS SÜKET, MERT...de ezt inkább e-mailben folytatnám..
süti beállítások módosítása